A közúti járművek világszerte növekvő számával egyre fontosabb kérdés az egy autóra jutó utasok száma és a légszennyezettség. A világ nagyvárosaiban szinte évről évre súlyosbodnak a csúcsidőkben keletkező forgalmidugók és az azokból adódó szmog. Habár ezek a kérdések nem éppen új keletűek, a közösségi közlekedés látványos térhódításával új értelmezést nyertek.

Forrás: Pexels.com

Az Egyesült Államokban a ’70-es években, vagyis az energiaválság idején lett ismét fontos kérdés a közúton közlekedő járművek utasainak száma. A „Carpooling” néven bevezetett forgalmiszabály célja az volt, hogy az amúgyis egy irányba tartók fogjanak össze és tömörüljenek lehetőleg minél kevesebb autóba. Az addigi egy fő per autó formátum egyre tarthatatlanabbá vált mind üzemanyag használat, útiköltség, károsanyag kibocsátás, forgalmidugók, parkolás és közlekedési stressz szempontjából. Mindezt kényelmesebbé és vonzóbbá tette a publikum számára az is, hogy a sofőr mellett minimum egy utast szállító járművek egy külön sávot használhatnak a nagyobb utakon, amely némileg növeli a forgalmi hatékonyságot. Mindemellett a carpooling kiváló eszközként szolgált arra is, hogy az embereket összefogásra buzdítva erősítse a társadalmi felelősségvállalást és közösségi érdekeket, értékeket.

Forrás: Unsplash.com

Közlekedési kutatások kimutatták, hogy világszinten számolva évente körülbelül 7 milliárd órát töltünk el azzal, hogy a forgalmidugóban üldögélünk és nyeljük a port. A különböző járműmegosztó szolgáltatások rendszeres használata viszont látványosan csökkentheti az utakon lévő autók számát.

A közösségiautós alkalmazások egyre erőteljesebb előretörésével továbbra is szárnyal a járműmegosztás. Folyamatosan nő az olyan szolgáltatásokra regisztrálók száma, mint például a BlaBlaCar, a Greengo, az Oszkár telekocsi, a Mol Limo vagy például a Futárom.com közösségi futárszolgáltatás.

A mai korszellemből adódóan sokakat foglalkoztat a társadalmi felelősségvállalás és az ökológiai lábnyom kérdése is. Az időről-időre gyakoribb szmogriadók, a globális felmelegedés vagy például az egyre káoszosabb városi közlekedés esetében muszáj valamiféle kompromisszumot kötni. Nem véletlenül éreznek magukban sokan késztetést arra vonatkozóan, hogy az említett kérdések kontextusában valamit visszaadjanak a társadalomnak.

Forrás: Pexels.com

A közösségi autózás trendje kiváló lehetőségeket biztosít ehhez. Ha egy sofőr amúgyis úton van, akad az autójában/ kisbuszában/ teherautójában szabad hely akár embernek vagy csomagnak, illetve szívesen segítene másokon, mindössze pár kattintásába telik, hogy beregisztrálja magát valamelyik oldalra és vállaljon pár fuvart. Mindezt úgy, hogy még pénzkereseti lehetőséghez is jut.

Egy csomag esetében a feladói oldalról ugyancsak előny, hogy ha olyasmiről van szó, amit a nagyobb futárcégek nem vállalnak és nincs kedvünk vagy lehetőségünk a csomagot személyesen elfuvarozni egyik helytől a másikig, pofonegyszerű módon átadhatjuk a küldeményt egy közösségi futárnak, aki gyorsan pontosan és költséghatékonyan elvégzi a szállítást.

Forrás: Pexels.com

A praktikumok mellett sokak számára élmény lehet még az ezzel járó szociálisélet is. A közösségi szolgáltatások meghatározó eleme a másokkal való kapcsolatteremtés. Egy jól működő és egymást segítő csapattal pedig mi is hozzájárulhatunk a fenntartható jövőhöz.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy csökkentsük az utakon feltorlódott autók számát, a légszennyezettséget vagy hogy éppen segítsük egymást. A közösségialapokon történő autózásban rengeteg potenciál van, ami a fenntarthatóságot illeti. Hosszútávon jelentősen csökkenhet velük az utakon feltorlódott autók száma. Ha már úgyis megyünk valamerre, akkor használjuk ki, hogy az autónkban ott van egy kis (vagy sok) felesleges hely, fogjunk össze és szállítsunk utasokat, csomagokat. Mindamellett pedig tegyünk közösen egy szebb, tisztább jövő érdekében. Szóval nincs mást teendőnk, mint feltölteni a kocsiban az üres helyeket, spórolni az üzemanyagon, pénzt keresni és óvni a Földet!