A közösségi gazdálkodással kapcsolatos aggályok

A közösségi gazdálkodás mondhatni virágkorát éli. Az okoseszközök és a szélessávú internet egyre látványosabb elterjedésével teret kaptak különféle közösségen alapuló szolgáltatások, amelyek alapjaiban formálták, illetve formálják újra mind a mai napig az olyan szolgáltatásnyújtásokat, mint például a közlekedés, lakhatás, étkezés vagy épp a csomagszállítás. Azonban mégis sokan ódzkodnak még mindig ezektől a szolgáltatásoktól. Legújabb blogbejegyzésünk során szeretnénk eloszlatni az ezekkel kapcsolatos tévhiteket.

pexels-photo-943630.jpeg

Nem is olyan régen még teljesen egyértelmű volt, hogy beülünk egy taxiba. Kiveszünk egy szállodai szobát. Elmegyünk egy étterembe. Vagy feladunk egy csomagot a postán. A közösségi szolgáltatások térnyerésével azonban egy valódi paradigma váltásnak lehettünk tanúi a fent említetteket kapcsán. Ma már viszonylag természetesnek számít, hogy bárkiből lehet sofőr/ futár vagy, hogy kiadjuk felesleges kanapénkat egy átutazónak néhány éjszaka erejéig. Ráadásul mindezt úgy, hogy még pénzt is kereshetünk vele.

streets-lights-san-francisco-backpack.jpg

Az ilyen jellegű közösségi szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó üzleti modell nagyban épít a közösség erejére és az egymásba vetett bizalomra. A Z generáció képviselői már egy olyan világban és információtechnológiai környezetben szocializálódtak, ahol a közösségi háló teljesen átsző szinte mindent. Azonban az idősebbek számára, akiket nevezhetünk akár digitális bevándorlóknak is, már kicsit mást jelentenek ezek a dolgok. Nagyon sokan vannak közülük, akik a hagyományos megoldások mellett kitartva csak legyintenek az efféle újdonságokra, vagy csak az ismerethiányból kifolyólag bizalmatlanok az új technológiákkal kapcsolatban. Nézzük csak ezeket az aggályokat.

1. Aggály: A közösségi gazdálkodás trendje pusztán az osztozkodásról szól

pexels-photo-1266005.jpeg

Ha nagyon le akarnánk egyszerűsíteni a dolgot, a közösségi gazdálkodás modellje gyakorlatilag az ősrégi barterezés, vagyis a közvetlen árucserén történő kereskedelem alapkoncepciójára épít. Az említett paradigma váltás abban keresendő, ahogyan ma vagyontárgyainkhoz viszonyulunk. Te például el tudnád képzelni, hogy a nagyszüleid beleegyezzenek abba, hogy egy „kiképzetlen” sofőr által vezetett, jelöletlen civil kocsi vegye fel őket a vonatállomásról, aztán kitegye őket egy vadidegen otthonánál? A nézőpontváltás, amely szerint egymáshoz és a tárgyainkhoz viszonyulunk, sok üzleti tevékenységnek nyitott új kapukat. Ezek a pszichológiai változások kritikus jelenségűek a közösségi gazdálkodás sikerének szempontjából.

A modern közösségi gazdálkodás célja tehát, hogy kiaknázzuk a kihasználatlan erőforrásokban rejlő lehetőségeket a fenntarthatóság érdekében. Van egy felesleges szobád? Add ki pár napra egy turistának! Amúgy is úton vagy és van még szabad hely a kocsidban? Miért nem viszel el magaddal valakit, aki szintén a Te irányodba tart, vagy szállítasz le egy csomagot, aminek a felvételi és leadási helye is pont belesik az útvonaladba! Mindezen szolgáltatásokért persze anyagi kompenzáció is jár, tehát visszatérünk a már említett barterezés modelljéhez.

2. Aggály: A közösségi gazdálkodás egy újabb tőzsdei buborék, ami idővel kipukkad és további munkanélküliséghez fog vezetnipexels-photo-210607.jpeg

Amellett, hogy a New York-i tőzsdén bejegyzett közösségi szolgáltatások igen sokat érnek, nem csak anyagilag, hanem társadalmilag is komoly értéket teremtenek. A közösségi gazdálkodás világszerte milliók számára kínál rugalmas munkalehetőséget. A dolog szépsége pedig, hogy a szükséges erőforrások birtokában bárki beszállhat. Kezdve az egész napos billentyűzetpüffölés után kocsikázással lazítani vágyó irodai alkalmazottól a háztartásbéli szülőkön át egészen a diákmunkát kereső fiatalokig. Bárki fuvarozhat és bárki bérbe adhatja az üres kanapéját. Itt mindenki a saját főnöke lehet és saját maga szabhatja meg a feltételeket. Egy közösségi futár például maga adhatja meg, hogy milyen útvonalakon ingázik és határozhatja meg a tarifáit. 

3. Aggály: Mi garantálja, hogy nem keletkezik kár a tulajdonomban?

pexels-photo-886465.jpeg

Sokakat tölt el aggodalommal, hogy rábízzák vagyontárgyaikat egy idegenre. Ez valahol egy teljesen jogos első reakció. A közösségi gazdálkodás esetében azonban egy érdekes pszichológiai jelenség mutatkozott meg azok körében, akik aktívan nyújtanak szolgáltatásokat ilyen téren. A közösségi gazdálkodásban résztvevők közvetlen kapcsolatban vannak egymással, ilyen formában teljesen más a helyzet, mintha például egy csomagfeladás esetében egy futárszolgálat ügyfélközpontjával levelezgetnénk. Aki közösségi szolgáltatást nyúj, azt jellemzően nem csak a pénzszerzés motiválja, hanem a „jótett” is. Egy közösségi futár például pontrendszer szerint értékelhető a szolgáltatásának minősége alapján, ebből kifolyólag az ő érdeke is, hogy akinek szállít, az elégedett legyen vele. Ugyancsak érdekes pszichológiai jelenség, hogy amikor az emberek személyesen bartereznek egymással, sokkal közvetlenebbek, közlékenyebbek. Ez a tény még tovább erősíti azt, hogy a közösségi szolgáltatásokat igenis a közösségi erő kovácsolja össze, a közvetlen kapcsolat pedig jobb attitűdöt eredményezhet mindkét fél részéről.

4. Aggály: Hogyan működik ilyenkor az adózás?coins-currency-investment-insurance.jpg

Szerencsére nem kell minden apró bevétel után személyi jövedelemadót fizetni. A törvény szerint csak akkor kell egy tevékenység után adózni, ha az abból származó éves szintű bevétel meghaladja a 600 ezer forintot. Telekocsizás vagy közösségi futárkodás esetében arra kell figyelni, hogy a bevétel ne legyen több az utasra eső költségnél, valamint a tevékenység ne legyen üzletszerű. Ezesetben a sofőrt nem terheli adókötelesség. Tehát aki nem profitszerzés céljából és nem üzleti jelleggel fuvaroz, az nem kényszerül SZJA fizetésre. Azonban, ha valaki megélhetési célból végez egy tevékenységet és a költségcsökkentés helyett profitot szeretne termelni, az adószám birtokában egyéni vállalkozóként végezheti a személy- illetve csomagszállítást. Kiváló példa erre a 2013. óta érvényben lévő KATA adózás is, amely a kisadózó vállalkozásokra vonatkozik. Ez azok számára kedvező, akik többféle más adónem bevallási és befizetési kötelezettséget teljesítenek. Ilyenkor egy havi fix összegű, előre pontosan tervezhető adóval és adminisztrációval kell kalkulálni.

5. Aggály: A közösségi gazdálkodás a kapitalizmus antitézise

house-money-capitalism-fortune-12619.jpg

Igen, ez a pont joggal tűnhet elsőre egy kicsit elvontnak, filozófiainak. De gondoljuk csak végig. A közösségi gazdálkodásra sokan tekintenek úgy, mint egy utópisztikus alternatívára a kapitalizmus helyett. Alapjaiban véve a kapitalizmus is a vagyontárgyakból eredő haszonszerzésen alapszik, azonban a közösségi gazdálkodás pont, hogy a felesleges pazarlást és fogyasztást hivatott csökkenteni. Világszerte rengeteg kihasználatlan ház, autó és egyéb erőforrás hever szerteszét. A közösségi gazdálkodás pedig a fenntarthatóság szellemében lehetőséget nyújt az vagyontárgyakban rejlő kapacitások hasznosítására. Élt valamikor egy osztrák közgazdász Joseph Schumpeter, aki megalkotta a "Kreatív pusztulás" elméletét. Ennek az elméletnek az volt az alaptézise, hogy ha be szeretnénk vezetni egy új értéket, akkor annak felül kell írnia egy régit. Mikor az Uber-t bevezették San Francisco-ban, 65%-kal csökkent a hagyományos taxik forgalma. Vagyis berobbant egy új érték. Tehát a közösségi gazdálkodás alapjaiban tekintve a kapitalizmusra épít, ugyanakkor érdekes kettősséget alkotva mégis a pazarlás visszaszorítására sarkall.

 sharing1.jpg

Forrás: http://www.blog.urbact.eu/2014/05/the-sharing-economy-whats-in-it-for-cities/

Összességében elmondható, hogy az újdonság hatásának erejéből és a generációs különbségekből kifolyólag sokan tartanak még a közösségi gazdálkodásban való aktív részvételtől, azonban egyre többen látják meg a benne rejlő lehetőségeket. Kezdetét vette egy olyan átállási folyamat, amelynek hatására idővel eloszlanak majd a kételyek és megmutatkozik majd a közösségbe vetett bizalom. A közösségi gazdálkodás még csak most kezd igazán felpörögni, nem véletlenül jelenik meg a modellje egyre több szolgáltatási ágazatban.