A legutóbbi blogbejegyzésünk során, amelyben a Volkswagen Bogár fejlődéstörténetét mutattuk be, egy kicsit elmélyedtünk a négykerekűek világában. Mivel nagyon sokan vagyunk, akik élünk-halunk az autókért, úgy gondoltuk, kicsit mélyebbre ásunk ebben a témában. Mai bejegyzésünkben összegyűjtöttünk nyolc darab olyan szállításra használt platós kocsit, amelyek ma már igazi klasszikusokként ismertek, valamint az olyan közismert pickup-ok árnyékában, mint például a ’40-es Ford Series 1 és társai, valódi ritkaságoknak számítanak.

1937-1939 Studebaker Coupe Express J5

Forrás: https://www.conceptcarz.com/s22977/studebaker-j5-express.aspx

A Studebaker 1914 és 1964 között gyártott közúti gépjárműveket, azt megelőzően a lovaskocsik világában számítottak igazi fogalomnak. Az egyik legkülönlegesebb platós kocsijuk a J5 Coupe Express modell, amely tökéletes art-deco stílusú vonásaival az egyik legkülönlegesebb Studebaker kisteherautó. Az Express J5 igen kevés darabszámban kelt el, ugyanis abban az időben megannyi Ford és Chevy teherautó volt jelen a piacon, amelyek akár 15%-al is olcsóbbak voltak a Studebaker-nél. Az Express J5 ma már ritkaság számba megy, és a dizájnt érintő érdemei mellett még olyan akkoriban előremutató újdonságai is voltak, mint például a klíma és a gyorsító áttételes sebességváltó. További érdekesség, hogy az első-hátsó sárvédők felcserélhetők egymással!

1937-1942 Willys

Forrás: https://www.hemmings.com/blog/2011/09/02/hemmings-find-of-the-day-1938-willys-pickup/

Amikor a legtöbben meghalljuk azt, hogy Willys vagy Willys-Overland, egyből eszünkbe juthat az amerikai hadseregben használt Jeep Willys, amelyet 1946 és '65 között gyártottak. Amikor a háború véget ért, nagyon sok katona tért vissza az otthonába, hogy aztán nyugodt, hétköznapi éltet élhessen. A Willys egy zseniális marketinges manőverrel próbálta a hazatérő katonákkal a civil életben is folytatni a megkezdett kapcsolatát, ezért piacra dobtak a számukra különféle kombikat, pickup-okat, sőt, még egy Jeepster néven elhíresült kabriót is! Azonban nem sokan ismerik ezt az aranyos kisteherautót. Készült belőle szedán, kombi és kupé változat is, de a platós modellé volt a főszerep. Az utastér nagyon szűkös volt, illetve híján volt bármiféle extrának vagy flancnak. A Willys célja ezzel a modellel nem volt más, mint a csődbejutásukat követő újraszerveződés idején a piacon maradni. Ezért előálltak egy nagyon olcsó kisteherautóval, amely 589 dollárról, vagyis mai árfolyamon számítva 2,7 millió forintról indult. A ’37-es és ’38-as modellek teljesen egyformák voltak, azonban a ’39-es változat kapott egy cápaorrot, amelyet ’41-ben ismét frissítettek. Mind közül a ’40-es modell a legnépszerűbb.

1956-1957 Willys FC-150

Forrás: http://www.autogaleria.hu/index.php?s=tgal&tid=7180&marka=willys

Ha egy ilyen listát állít össze az ember, akkor muszáj, hogy megemlítsük ezt a kis furcsaságot, az 1956-ban bemutatott Willys FC-150-et. Ebben az időben a Willys már viszonylag stabil lábakon állt, azonban az autóik formatervei nagyon a ’40-es éveket idézték. Ezért a gyár megbízta az akkor nagyon felkapott formatervezőt, Brooks Stevens-t, aki megalkotta az FC-150-et. Az inspirációt a nagyobb kabinnal ellátott kamionok jelentették a számára, ezt pedig sikeresen átültette az FC-150 dizájnjába. Nem kizárt, hogy ennek a kisteherautónak köszönhetjük, hogy a mai kamionok és furgonok elnyerték mai formájukat.

1937-1947 Hudson Big Boy C28

Forrás: https://bringatrailer.com/2013/10/17/1946-hudson-c28-34-ton-pick-up/

A korai Hudson teherautókat kereskedések, tűzoltóságok és mentőállomások használták. A Hudson ’39-ben adta a fejét arra, hogy nagytételben gyártson civil teherautókat. A C28-as modellre gyakran utalnak úgy is, mint „Big Boy”, ezért pedig jelentős súlytömege és az akkor hatalmasnak számító tengelytávja a felelős. Mivel a kisteherautók piaca igen telített volt már a konkurensektől, a Hudson egy teljesen másik irányból fogta meg a pickup-ok iparát. Előhozakodtak egy „úriemberes” pickup-pal, amit a Hudson Commodore szedán alapjaira építettek. Nem csak extrákban bővelkedtek, hanem technológiailag is előremutatóak voltak. Sorhatos motor, kormányváltó, független elülső felfüggesztés és még egy csomó finomság.

1957-1959 Dodge Sweptside

Forrás: https://bringatrailer.com/2013/10/17/1946-hudson-c28-34-ton-pick-up/

Szegény olyan kis csúnya, hogy valahol már szép is… A Dodge a Chevy Cameo-ra és a Ford Ranchero-ra válaszul hozta kis a Sweptside-ot. Annak idején a Dodge-nak volt egy külön divíziója, amely flottajárműveket gyártott. A csapat kapott egy megbízást, hogy rövid időn belül álljon elő egy nagytételben gyártható kisteherautóval, ezért különböző modellek alkatrészeiből összelegózták a Sweptside-ot, amit ’57-ben piacra is dobtak. Az autó nem volt kelendő, összesen 1200 darab készült belőle. Azonban extrákat illetően jól el volt látva a kis csúfság: V8-as motor, automata sebességváltó, minőségi kárpitozás, kétszínű festés és még sorolhatnánk. Mostanra viszont csekély példányszáma miatt sok gyűjtő kedvencévé vált.

1949-1951 Tempo Matador

Forrás: http://www.oldbug.com/tempo.htm

Egy kicsit…. Érdekes, nem…? Szerintem is. A kis Matador-okat Hamburgban gyártották 1949 és ’51 között. A motor 25 lóerős volt és a Volkswagen gyártotta, a kis lőerő ellenére meglepően nagy teherbírású volt. Sajnos a VW úgy döntött, hogy a saját projektjeibe invesztál inkább tőkét és erőforrást, úgyhogy felhagytak a Tempo-ba szánt motorok gyártásával. A Tempo-t ezért alapjaitól kezdve tervezték újra és megkapta az Austin motorját. Ugyancsak 1200 példány készült a Tempo-ból. Valami csodánál fogva Uruguay-ban óriási siker lett a kis csúfság, több rajongói tábora is van ott.

1952-es Mercedes-Benz 170

Forrás: https://rmsothebys.com/en/auctions/lf13/auction/lots/r251-1952-mercedes-benz-170-da-pick-up

A II. világháború végén a Mercedes küszködött a termelés újraindításával. Gyárainak jelentős részét lebombázták, ellátóinak nagyrésze pedig már az akkor Oroszországhoz tartozó Kelet-Németországban volt. A Mercedesnek ezért furfangosnak kellett lennie. Ezért elkezdték pickup formában forgalmazni a 170-es modellt, amelyet a háború előtti időkből fennmaradt eszközökkel raktak össze 1936-os technológiákat alkalmazva. A háború utáni Németország igényeinek kielégítése érdekben az első évben legyártottak 214 darabot. Limitált volt a szén, acél és áramtartalék is, így igen szűkösek voltak az erőforrások. Ennek ellenére a 170-es modell meglepően egyben van.

1947-1955 Nash "Haul Thrift"

Forrás: http://forums.justoldtrucks.com/PrintTopic3226.aspx

Magyarországon a Nash amúgy is kevésbé ismert márka, azonban még kevesebben tudják, hogy a Nash pickup-okat is gyártott. 1918-ban a Nash gyártotta a legtöbb teherautót, 11 490 példánnyal. 1931-ben felfüggesztette a haszongépjárművek forgalmazását és inkább a személyautók felé vette az irányt, azonban 1947 és ’55 között piacra dobott pár ezer „Haul-Thrift” teherautót, amely a három tonnás 600 series Ambassador modelljükre alapult. A Nash csupán export céljából forgalmazta ezt a pickup-ot.

Forrás: https://www.roadandtrack.com/car-culture/car-design/news/a29742/eight-cool-pickups/