Az okostelefonok, a táblagépek, a közösségi média és a szélessávú internet egyre nagyobb térhódításával egy igazi információs robbanásnak lehettünk tanúi. Az 1995 és 2010 között született Z generáció már alapjaiban tér el az őt megelőző Y generációtól, ugyanis egy a végletekig különböző technológiai környezetben szocializálódtak. A 21. század szülöttjei számára teljesen mást jelent az internet, mint elődjeiknek. Jelen van az „always online” állapot, amely a társadalmi mellett egy teljesen új gazdasági berendezkedést és felfogást von maga után. Ennek jártunk most utána.

Ma már teljesen természetessé vált, hogy az internet segítségével szinte bármit el tudunk intézni. Gyakorlatilag alig maradt már olyan szolgáltatás, amit még nem reformált meg egy okostelefonos alkalmazás. Ugyancsak mindent átsző a közösségi média, amelyen keresztül bárki, aki becsatlakozik oda, részese lesz a globális falunak. Bárki befolyásolhat bárkit, bárki beleszólhat bármibe. Átalakult az információs közlés is, a korábban regnáló „one to many” kommunikációs modellt felváltotta a „many to many” kommunikáció.

Bármilyen téma is kerüljön ki a világhálóra, szinte garantált, hogy megindul körülötte egy bizonyos méretű közösségi önszerveződés. Emlékszünk még a WEB 2.0 előtti időkre? Ha igen, akkor nosztalgiázzunk csak egy kicsit… Mit csináltunk, mielőtt külföldre utaztunk? Lefoglaltunk egy szállodai szobát. Ha el akartunk jutni egyik helyről a másikra, és nem volt saját autónk, a tömegközlekedés pedig nem szerepelt az alternatívák között? Már tárcsáztunk is egy taxit. Csomagot akartunk küldeni? Akkor irány a posta vagy valamelyik csomagküldőtársaság. Azonban az újmédiával együtt járó közösségi gazdálkodás hatására ez mind megváltozott.

Felnőtt egy olyan generáció, akik számára a világ legtermészetesebb dolga, hogy bármiről is legyen szó, az okoseszköz és az internet a válasz. Szükségünk van bármilyen információra? Válogathatunk a különféle internetes keresők között. Vagy ha úgy tartja kedvünk, kérdéseinket, illetve gondolatainkat közzé is tehetjük bármelyik közösségi hálón, ahol aztán feszült érdeklődéssel várjuk barátaink/ követőink válaszait, reakciót. Eljutnánk A-ból B-be? Keressünk a neten egy telekocsist, akinek pont útba esünk, és hajlandó minket elfuvarozni. Külföldi szállásra van szükségünk? Couchsurfing! Pár kattintás, és rögtön találunk a világon szinte bárhol olyan magánszemélyt, aki örömmel osztaná meg velünk a lakását. Csomagküldés? Akkor közösségi futár!

A fentiek kontextusában jól látszik, hogy előretörőben vannak a közösség erejét kihasználó szolgáltatások, amelyek idővel konkurenciát jelenthetnek a hagyományos üzleti modellekre építkező szervezeteknek. A B2C (Business to Costumer) alaphoz rohamosan nőnek fel a P2P (Peer to Peer) struktúrájú rendszerek. Ebben a felállásban az adott szolgáltatást alkalmazó felhasználók a közösségi szellem érdekében segítik ki egymást. Tekintve, hogy a modern korszellem meghatározó része a fenntarthatóság kérdése, ilyen formában még indokoltabbnak tekinthető az erőforrások megosztása, kiváltképp a közlekedésre irányuló szolgáltatások esetében. A telekocsizás és a közösségi futárkodás tehát okkal válik egyre népszerűbbé.

Az új trendet azonban sokan támadják is. Rendszerint olyan ellenérveket hoznak fel ellene, mint a munkavállalói jogok károsodása, a piaci egyenlőtlenség vagy a hagyományos gazdasági szolgáltatások devalválódása. Ezen érvek gazdái ugyancsak kevésbé hisznek abban, hogy ez a fajta gazdasági berendezkedés eszközként szolgálhat a klímaváltozás és a túlnépesedés ellen. A szabályoktól mentes vadkapitalizmustól való félelem kontextusában a sharing economy minden előnye negligálva van a részükről.

Ugyanakkor sokan előnyökként tekintenek az önállóságra, miszerint az adott szolgáltatásokat meghirdetők gyakorlatilag a saját főnökeik lehetnek, ha pedig közösségi futárkodásról van szó, mint például a magyar fejlesztésű Futárom.com, még a saját díjszabás lehetősége is adott. Mivel az újmédia térhódításával felerősödött a társas lét szerepe is, kiemelt pozitívumként szerepelhet még a közösség építése és az összetartásra, összefogásra való buzdítás. A közösségi gazdálkodás erősödése javarészt azzal indokolható, hogy a közösségi média hatása alatt felnőtt generációk alapjaiban viszonyulnak másként egy csomó kérdéshez, mint az idősebb korosztály tagjai.

Az okoseszközök és a különböző közösségi platformok megjelenése előtt egyáltalán nem volt megszokott, hogy az interneten lelünk barátokra, csak úgy beülünk egy vadidegen autójába vagy éppen nem szállodai szobát foglalunk külföldi utazáskor, hanem egy magánszemély kanapéját. A Z generáció tagjai a munkához is másképp viszonyulnak, mint a szüleik. Mivel nagyon erős mértékben szocializálódtak az újmédia nyújtotta vizuális ingereken, egy igazi élményalapú társadalmat alkotnak. Az ő szemükben lejártak már azok az idők, amikor a szabályokat betartva pontról pontra alkalmazkodni kell egy munkahely vállalati kultúrájához. Igényük van a folyamatos „szórakoztatásra”, a vizuális gazdagságra és a „szabad szellemre”. Fontos a számukra az identitásuk kihangsúlyozása, a pénzre pedig kevésbé tekintenek úgy, mint a létfenntartáshoz és a társadalmi ranglétrán való előrelépéshez szükséges eszköz. Ilyen formában sokan közülük nem is vágynak arra, hogy például idővel saját autót vásárolhassanak, hanem beérik azzal, hogy valakiét kibéreljék. Ugyanez igaz a közösségi gazdálkodás további szektoraira is.

Ez a fajta össztársadalmi átalakulás megállíthatatlan, ám ez nem feltétlenül kell, hogy rosszat jelentsen. Kiforróban van egy stabil közösségi gazdálkodásra épülő modell, ahol bárki participálhat, akinek megvan hozzá a szükséges erőforrása. Ebből kifolyólag megvan a létjogosultsága az erre a modellre építkező gazdaságnak. Ha nem így lenne, nem lépne át egyre több hagyományos szolgáltatás is ebbe az irányba. Erről árulkodik az is, hogy a couchsurfing és a telekocsis vállalkozások mellett megjelent a piacon a közöségi futárkodás is, amely az eddigi közösségi alapú szolgáltatásokhoz hasonlóan egy szintén feltörekvő ágazat lett. A Futárom.com alapítóigárdája pont ebben látta meg a lehetőséget, és gőzerővel dolgozik azon, hogy Magyarország legnagyobb közösségi futárhálózatát hozza létre. Összességében nézve a sharing economy előreláthatólag minden szempontból sok érdekességet és lehetőséget rejt még magában, érdemes figyelnünk a minket körülvevő változásokat.