Valamit otthon felejtettél? El kéne vinni néhány bútordarabot a város vagy épp az ország túlsó felére? Nincs autód, vagy ha van is, nem elég nagy, hogy haza hozd az újonnan vásárolt tévédet? Ezért vagyunk mi!

Ne pocsékold az idődet

Kinek van kedve órákat ülni a forgalmi dugóban, hogy a város túloldalán elintézzen valamit? A Futárommal szinte bármit szállíttathatsz, tehát nem kell személyesen elmenned a megrendelt dolgaidért.

Adj fel nagyobb méretű csomagokat jóval kevesebbért

Vannak esetek, amikor a Futárom lehet a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás az olyan terjedelmesebb dolgok szállításánál, mint például egy kanapé. Ha nem hiszed, nézd meg magad az oldalunkon található közösségi futárok árajánlatait.

Nálunk a nyugi a tuti

Személyre szabott, háztól-házig szállítás. Ellenőrzött futárokkal dolgozunk, akik pontosan akkor és oda érkeznek meg, ami neked kényelmes. Mindemellett pedig a telefonod képernyőjén követheted nyomon, hogy éppen melyik sarkon jár a csomagod, köszönhetően GPS nyomkövetést biztosító innovatív funkciónknak.

Személyre szóló csomagfelvétel- és leadás

Legyen szó karácsonyi bejgliről, kiskutyáról vagy épp egy újonnan vásárolt bringáról. A Futárom a Te igényeid szerint működik. Személyes, háztól-házig terjedő csomagszállítás olcsón. A postán sorban állni nem nagy élmény. Tudjuk, próbáltuk.

Érjen oda gyorsabban

A Futárom oldalán szinte biztos, hogy találsz olyan futárt, aki épp abba az irányba tart, ahová Te szeretnél csomagot szállíttatni. Kisebb távolságok esetét még akár aznap/ másnap is leszállításra kerülhet a csomag.

Olcsóbb, gyorsabb, zöldebb

Te is jártál már úgy, hogy többe került a szállítás, mint maga a csomag? Vagy késett a futár? A mi megoldásunk olcsó, gyors és azáltal, hogy a futárok a meglévő erőforrásaikat használják fel, a környezetet is kímélik.

Egy új piacot meghódítani nem könnyű… Aki ilyesmire vállalkozik, annak sok kihívással kell szembenéznie. Elhivatottan kell hinni a vízióban és a nehézségekre érdemes kihívásokként tekinteni, a hátrányokból pedig előnyöket kovácsolni. Előző blogunkban megismertettük veletek a Futárom.com történetét, most pedig mesélünk nektek egy kicsit a halakról.

Tudjuk jól, hogy vannak már nagy múltú, egész világot lefedő futárcégek. Mivel világszintűek és naponta elképesztően sok csomagot szállítanak, nem mindig megy náluk minden a legsimábban. Néha elkeveredik a csomag, késik a futár, nem veszik fel a telefont és még sorolhatnánk… Ők nagyhalak. Mi pedig nem nagyhalak vagyunk, hanem gyors halak. Küzdenünk kell azért, hogy nagyra nőhessünk.

A kishalak élete a folyamatos mozgásról szól, különben a nagyok felfalják őket. A Futárom.com-nál tudjuk, hogy milyen ez. Mivel csak nem régiben úsztunk át a futárcégek hatalmas óceánjába, még mindig sok mindennel ismerkedünk. De még annál is gyorsabban úszunk. Ha nem úsznánk ilyen gyorsan, a nagyok bekapnának minket.

Éppen ezért…

• …mi nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy elégedetlenek legyenek az ügyfeleink.
• …a csomag, amit feladsz, garantáltan meg fog érkezni.
• …ismeretlen fogalom számunkra a pontatlanság.
• …biztosra megyünk abban, hogy megbízható futárokat alkalmazzunk.
• …bármikor elérsz minket, ha szükséged van ránk.

És mivel nem vagyunk nagyhalak, nem fogod magad egy tömött akváriumban érezni, ha velünk szeretnél csomagot szállíttatni. Mindig lesz olyan kollégánk, aki felveszi Neked a telefont. És mindig időben meg fog érkezni a csomagod.

Lassan fél éve már, hogy elindultunk, és három hónapja kezdtünk el blogolni különféle témákban, amelyek mindegyike kapcsolódik valahogyan a csomagszállításhoz. Több felületen is jelen vagyunk. Szeretjük olvasni a visszajelzéseiteket és imádunk kommunikálni veletek a Facebook-on, hírlevél formájában, itt a blogon vagy akár egy videóval. Keményen dolgozunk azon, hogy Magyarország első számú közösségi futárhálózata legyünk, és hogy alapjaitól értelmezzük újra a csomagszállítást. De hogyan is kezdődött mindez?

Pusztán annyival, hogy észleltünk egy problémát, amely sokakat érint nap, mint nap. A csomagszállítás sokszor macerás lehet. Nem érkezik meg időben a csomag, akadnak szállítási komplikációk vagy épp olyasmit szeretnénk eljuttatni A-ból B-be, amelyet a hivatásos futárszolgáltatások már nem vállalnak be, vagy ha igen, akkor csak nagyon körülményesen. Aztán szétnéztünk egy másik területen is. Kutakodtunk, statisztikákat elemeztünk és láttuk, hogy milyen sokan vagyunk, akik rengeteget költenek üzemanyagra és egyéb utazással kapcsolatos kiadásokra. Gondolkodni kezdtünk, és azon törtük a fejünket, hogyan lehetne egyszerre a végletekig leegyszerűsíteni a csomagküldést, ugyanakkor csökkenteni is az ingázók útiköltségeit?

Azt is láttuk, hogy a közösségi alapú gazdálkodás milyen jól teljesít az olyan területeken, mint a telekocsizás, a lakásmegosztás vagy a közösségi étkezés. Ekkor merült fel az ötlet, hogy ültessük át ezt a vonalat a csomagszállításba is. Elvégre milyen jó is lenne, ha bárki, aki szeretne, szállíthatna csomagot, amiért cserébe csökkenthetné a költségeit. Aki pedig küldeményt adna fel, az könnyedén találhat magának olyan szállítót, aki gyorsan, pontosan és kedvező áron vinné el a csomagját? Hallgattunk az ösztöneinkre és belevágtunk.

Létrehoztuk a Futárom.com-ot, kiépítettük a rendszert, majd szép lassan felépült egy igen erős szállítói bázisunk is, amelynek a létszáma néhány héttel ezelőtt átlépte az 1000 főt, és mind a mai napig folyamatosan bővül. Futtatjuk a blogot, gyártjuk a videóinkat és éjt nappallá téve agyalunk azon, hogyan tudnánk a legjobbat nyújtani Nektek.

Elhivatottan hiszünk benne, hogy összetartó közösségként veletek együtt formálhatjuk újra a csomagszállítást és vezethetjük át azt a jövőbe. Köszönjük, hogy olvassátok a blogunkat, nézitek a videóinkat és hogy ennyi útvonalat töltöttetek fel a Futárom.com-ra. Köszönjük, hogy velünk vagytok, és hogy megtiszteltek bennünket bizalmatokkal! Adjatok fel csomagot, töltsetek fel útvonalakat és legyetek részesei Magyarország legnagyobb közösségi futárhálózatának!

Az utóbbi néhány évben egyre divatosabbá vált, hogy egyesek a lehető legjobban visszaszorított útiköltségekkel járnak be országokat. Ők a legjobb példák arra, hogy puccos szállodák és tengerparti koktélok nélkül is lehet világot látni. De vajon hogyan lehetséges ez?

Jól tudjuk, hogy egy utazás komoly költségekkel járhat együtt. Ilyenkor mindig kulcskérdéssé válik a közlekedés és a szállás megoldása, és akkor még nem is számoltunk az esetlegesen felmerülő költségekkel. Nagyon sokan vagyunk, akiknek meglenne az igényünk arra, hogy világot lássunk és élményeket gyűjtsünk, de vannak anyagi jellegű korlátjaink. Mindennek ellenére azonban sokan döntenek úgy, hogy az élmények begyűjtésének érdekében bevállalnak némi kényelmetlenségeket és találnak bizonyos alternatív megoldásokat.

Ők azok, akik útjuk során általában ott hajtják álomra a fejüket, ahová éppen befogadják őket, stoppolással vagy hosszú gyalogutakkal jutnak el egyik helyről a másikra és nem feltétlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy éttermekben egyenek. Az ilyen utazók jellemzően összekalapozzák az utazásra szánt pénzt, illetve alkalmi munkákat vállalnak el az útjuk során. Például a helyiek angol nyelvre történő oktatása egy igen bevett szokás azok körében, akik Ázsiában vagy Dél-Amerikában barangolnak éppen. Az olyan helyeken, mint Kína, Thaiföld vagy Peru kifejezetten jellemző ez a pénzkereseti lehetőség.

A szezonmunkák is kiváló költségcsökkentők lehetnek egy utazásnál. Ausztráliai utak során nagyon jellemző az is, hogy az átutazók besegítenek a helybélieknek a cseresznyeszüret idején. De ugyancsak jó példa az új-zélandi ökoturizmus is, valamint az amerikai idénymunkák esete. Azok pedig, akik hosszabb ideig tartózkodnak egy adott helyen, jellemzően csatlakoznak a WWOOF-hoz (Willing Workers On Organic Farms), amelynek keretében mezőgazdasági munkákat végeznek ételért cserébe.

A minimális költségen való utazás műfaja az interneten is hódít, ugyanis az efféle utazok némelyike internetes celebbé növi ki magát, lásd a 27 éves fiatal lány, Cassie esetét. Ők rendszeresen blogolnak és teszik közzé élményeiket a közösségi hálón, amelyen keresztül akár még szponzorációkhoz is jutnak. Egy másik ilyen felkapott utazó egy Matt nevű fiatalember, aki blogján keresztül rendszeresen ad tippeket arra, hogy miként járjuk be a világot pénztárcabarát módokon. Egyik bejegyzésében kiemelt figyelmet szentel a közösségi gazdálkodásnak is, amely valóban korunk egyik legforróbb témája. Elmondása szerint a közösségi gazdálkodással könnyedén megkerülhető az amúgy kemény pénzeket igénylő, hagyományos turisztikai ipar.

Ahogy az elmúlt években tapasztalhattuk, tényleg óriási igény van a lakás, konyha- vagy autómegosztásra. Kétségkívül költséghatékonyabb valakinek a kanapéján elaludni, mint szállodába menni, illetve bepattanni egy éppen arra járó autós mellé ahelyett, hogy járgányt kéne bérelnünk vagy taxit hívnunk. Azonban, ha éppen mégis lenne alattunk valami, ami nem éppen egy luxusverda, de van két/ négy kereke, gurul és még a fék is fog rajta, könnyedén csökkenthetjük az útiköltségeinket azáltal, hogy közösségi futárként elfuvarozunk egy éppen útba eső csomagot.

Mindezek mellett sokan javasolják még azt is, hogy utazásaink során érdemes kapcsolatot kialakítani a helyi közösségekkel, majd rajtuk keresztül informálódni bizonyos dolgokról. Ha bele gondolunk, evidens, hogy a helyiek jobban tudják, hol érdemes vásárolni, melyek a legkedvezőbb árkategóriájú helyek, merre éri meg menni, mit érdemes megnézni. Arról nem is beszélve, hogy sokkal jobban megismerhetjük az idegen kultúrákat.

Az ilyen utak kedvelői rendszeresen emelik ki az anyagi korlátokból adódó szabadságérzetet is, még ha ez elsőre egy kicsit paradox módon is hangzik. Elmondásuk szerint a minimalizmussal együtt jár egyfajta megkönnyebbülés is, ugyanis nem azzal vagyunk elfoglalva, hogy mit vásároljunk és hol költsünk valójában felesleges dolgokra. A kényelem hiánya általában kigenerálja az emberből a megoldást, teszem azt vannak olyanok is, akik ahelyett, hogy szállodákba mennének, nomád módon építenek maguknak egy kunyhót. Kétségkívül más élmény, amikor egy erdei tábortűz mellett alszunk a szabadban és a folyóban mossuk a ruháinkat ahelyett, hogy a szobapincért faggatnánk a Wi-Fi jelszóról.

Ha összefüggéseiben nézzük a dolgokat, jól láthatóan megindult egy olyan tendencia, amely kicsit vissza repít minket az alaphoz. Akár a nagyon kezdeti alapokhoz is. A rohanó világban és az állandó kütyüorientáltságban sokan úgy vélik, hogy a társadalom tagjai folyamatosan elidegenednek egymástól. Ha most félre is tesszük az anyagi korlátokat, tényleg legitim formában él sokakban az igény, hogy egy tengerparti naplemente valós élmény legyen, nem csak egy lájk-gyűjtő hadművelet valamelyik közösségi hálón. Hasonló elvet követnek a közösségi gazdálkodás ékes képviselői is, miszerint, ha már kezünkben a technológia, akkor fordítsuk közhasznúra, és lássuk el egymást szállással, fuvarral, étellel vagy akár szállítsunk le egy-két csomagot. Egyszóval adjunk vissza valamit a társadalomnak.

Hozzáteszem, a luxusnyaralásnak is megvannak a maga gyönyörei. Efelől semmi kétség. Mindössze érdekes látni, hogy az világjárás műfaján belül is megindult egy teljesen új kategória, amely más fajta élményeket nyújt.

Több ezer éven keresztül kézbesítettünk csomagokat gyalogosan, lóháton és lovaskocsin vagy pedig hajón. Aztán jöttek a repülők, vonatok és autók, amelyek radikális módon reformálták meg a közlekedést, illetve a csomagszállítást. Az elmúlt 100 évben a csomagküldést gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb volt, mint korábban bármikor. A fejlődés azonban nem áll meg, aki pedig követi a világ változásait, az láthatja, hogy egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk a csomagszállítás nagy múltú műfajában. Egyre csak gyorsul a fejlődés és az innováció, állandó jelleggel lehetünk tanúi valami igazán újnak. Ma blogunkban összegyűjtöttünk néhány innovatív csomagszállítási megoldást, amelyekkel már egy ideje aktívan kísérleteznek a nagy vízen túl.

1. Drónok uralják az eget!

Aki még nem ismerné őket, a drónok olyan önrepülő gépek, amelyeket földi távirányítással lehetséges navigálni, de az sem ritka, amikor szoftveres irányítás uralkodik a masina felett. Bármilyen hihetetlennek is tűnik, több vállalat is kísérletezik már azzal, hogy drónokat alkalmazva kézbesítsék küldeményeiket.

Sőt, 2017. márciusában az Amazon hivatalosan is megcsinálta az első drónalapú csomagszállítását az új „Prime Air” kézbesítési rendszere segítségével. A csomagban egy flakon naptej volt, és egy konferencia résztvevőinek szállították ki a kaliforniai Palm Springs-be. A drón sikeresen berepült és kézbesítette a csomagot bármiféle fennakadás nélkül. Az Amazon nagyon szeret az úttörő innovátor szerepkörében tetszelegni, akinek a nyomdokait követik. Így hát a rendszeressé sikerül tennie a drónalapú szállítást, akkor igen nagy eséllyel fogják sokan követni a példáját.

Az Amazon egyébként csak egyike azoknak, akik kísérleteznek a drónos szállítással. Más vállalatoknál is napirenden van már a dolog. Ilyen például a Domino’s Pizza, a Mercedes, az ukrán posta vagy a Workhorse. A puszta tény, hogy ilyen sok neves márka nekiugrott a drónozásnak kezdve a pizzaszállítástól a pelenkákon át egészen a ruhaszállításig, csak azt jelzi előre, hogy a jövőben valószínűleg jelentő drónforgalomra számíthatunk.

Talán a legfőbb ok, amiért megkezdődhet a drónokra való átállás, a kényélemben és praktikumban keresendő. Egy közúti gépjárművel ellentétben egy drón esetében nincs szükség a hagyományos értelemben vett sofőrre ahhoz, hogy egy csomag eljusson A-ból B-be. Ez sokat segíthet cégeknek a szállítási költségek csökkentésében. A másik oldalról viszont ami a cégeknek jó hír, az a sofőröknek már kevésbé lehet az. Kérdésessé válik, hogy adott esetben milyen alternatívák elé nézhetnek azok, akiknek a sofőrködés jelenti a megélhetést.

2. Hódítanak az önvezető autók!

Az önvezető autók szintén olyan technológiai újítások, amelyekkel egyre többen kísérleteznek. A Domino’s ebben a műfajban is letette névjegyét, csak úgy, mint a drónok esetében. 2017. augusztusában a Domino’s elkezdett kísérletezni az önkiszállító pizzákkal a michigan-i Ann Arbor-ban, amely egyébként az étteremlánc otthona is.

Forrás: http://www.autonews.com/article/20170829/MOBILITY/170829769/ford-dominos-to-study-autonomous-pizza-delivery-vehicles

A Domino’s partnerkapcsolatra lépett a Ford-dal, és önvezető Ford Fusion-okkal (Magyarországon Mondeo) kezdtek el pizzákat szállítani. Mivel nincsen sofőr, megszűnik a borravaló szükségessége is. Hogy a rendelő hozzájusson a pizzájához, csak oda kell sétálnia az autóhoz, és egy négyjegyű kód beírása után a hátsóablak leereszkedik, a delikvens pedig kiveheti a pizzáját egy speciális, melegített tárolóból.

Ugyancsak nem a Domino’s az egyetlen vállalat, amelyik önvezető autókkal próbálkozik csomagot kézbesíteni. Ami azt illeti, az Ocado Technologies és az angliai Oxford Egyetem már közösen kísérleteznek kisméretű önvezető furgonokkal, amelyeket élelmiszerszállítás céljára használnának a zsúfolt londoni utcákon. Az Oxford Egyetem egy olyan járművel próbál előállni, amely nem csak, hogy önvezető, de károsanyag kibocsátása sincsen.

3. Az egy órás szállítás

A dolog célja, hogy villámgyorsan kiszállításra kerüljenek olyan interneten rendelt holmik, amelyek egyébként több nap vagy hét leforgása alatt jönnének házhoz.

Mondani sem kell, hogy az Amazon szintén hajtja már ezt a műfajt is. A vállalat több nagyobb amerikai városban is vállal már egy órás kiszállításokat is, valamint az Egyesült Királyságban vagy Kanadában elő Amazon Prime tagok is részesülhetnek már ezen kiváltságban.

Habár a szolgáltatás egyelőre kevés városban érhető el, a növekedés csak idő kérdése. Különösen igaz lehet ez annak kontextusában is, hogy drónokból is egyre többet alkalmaznak. A drónok esetében nem létező fogalom a forgalmi dugók, tehát feltehetően sokkal gyorsabban lesznek képesek szállítani, mint egy sima furgon. Arról nem is beszélve, hogy a drónok képesek légvonalban megtenni egy szakaszt A és B pontok között, tehát forgalmi szabályokhoz és útviszonyokhoz sem kell alkalmazkodniuk.

Egy szó, mint száz tehát, hogy a drónok előbb-utóbb a csomagszállítás szerves részeivé válhatnak és az elszigeteltebb területekre is megkönnyíthetik az eljutást egy küldemény esetében.

Változás előtt a csomagszállítás piaca

Csak az USA és Kanada között több milliárdra rúg a feladott/ leszállított csomagok száma naponta. Korunk gazdasági környezetében az embere elvárják, hogy csomagjaik gyorsan, olcsón és hatékonyan érjenek célt. A csomagszállító cégek pedig próbálják visszaszorítani a költségeiket és optimalizálni a hatékonyságukat. Ez az igény pedig új megoldásokat szült és fejlődésre sarkallja a cégeket.

A csomagszállítás területén zajló forradalom olyan gyorsan történik, hogy mához öt évre valószínűleg teljesen másként fog kinézni minden. A drónok és önvezető járművek pedig képesek lesznek tartani az egy órás szállítást, amelyhez képest a ma is uralkodó 5-7 napos szállítási modell rendkívül ódivatúnak fog tűnni.

Az Amazon és a Domino’s két olyan vállalat, amelyek erősen vezetnek a szállítási innovációk területén. Ami egyáltalán nem meglepő annak tekintetében, hogy a kiszállítás mindkét ágazat esetében kulcskérdést foglal el az üzleti modelljeiken belül. Olyannyira, hogy a Domino’s több, mint másfél milliárd pizzát visz naponta házhoz, az Amazon pedig 1,6 milliárd csomagot kézbesít minden egyes nap.

Annak során, hogy ez a két vállalat ilyen vehemensen innoválja az ipart, az egész csomagszállítási modell változás előtt áll. Mivel még mindennek az elején vagyunk, még nem lehet mindent pontosan előre paraméterezni, de abban biztosak lehetünk, hogy sok újdonság előtt állunk még.

Forrás: http://www.tradeready.ca/2017/topics/supply-chain-management/3-innovative-new-delivery-methods-changing-shipping-know/

Változó világunkban szinte minden eddiginél sarkalatosabb pont a mobilitás, illetve az arra való hajlandóság. A digitális technológiák fejlődésével és a multinacionális vállalatok térnyerésével egyre fontosabbá válik egy dolgozó esetében a vezetői engedély megléte. A modern logisztikai ökoszisztéma alapjaiban teremt új igényeket, kérdés, hogy tudunk-e ezekhez alkalmazkodni?

Egy fiatal számára sokkal több az iskola mellett is végezhető részmunkaidős lehetőség, ha rendelkezik vezetői engedéllyel. A cégeknek, kereskedéseknek és fuvarközpontoknak igen nagy az igényük a megbízható, részidőben is dolgozni képes munkaérőre. Egy jogosítvánnyal rendelkező munkavállaló rugalmasságot sugall, amellyel egyetemben változatos munkákat képes teljesíteni az őt megbízó szervezet számára, legyen szó küldemények kézbesítéséről vagy logisztikai fejlesztésekről. A multik esetében például rengeteg az olyan munkakör, amely igényt tart a jogsis dolgozókra. Egy szóval sokkal könnyebben találhat magának munkát az, aki rendelkezik vezetői engedéllyel.

Emellett a szülők számára is nyújthat némi praktikumot, ha szükség esetén van kire rábízni a vezetéshez kötött teendőket. A hétköznapi rohanások közepette nem mindig van ideje a szülőknek kisebb dolgokért rohangálni vagy a többi családtagot fuvarozni iskolai edzésekre. Ha van egy fiatal jogsis a családban, sok teher eshet le az elfoglalt szülők válláról. Ha a helyzet úgy kívánja, máris van kire bízni a bevásárlást és a kistestvérek fuvarozását.

Érthető azonban, hogy sok szülő számára körülményes lehet egy jogosítvány finanszírozása, nem véletlenül halogatják sokan a dolgot. Azonban ahogyan a bejegyzés elején is említésre került, sok munkahely igényli a vezetni tudó fiatalokat, így tekinthetünk a jogsira akár befektetésképpen is, ugyanis némi munkával hamar visszatermelhető egy jogosítvány ára. A közösségi gazdálkodás világában vannak kifejezetten gyors pénzkeresési lehetőségek is. Magyarországon egyre többen csatlakoznak például a Futárom.com-hoz, ahol egy rövid regisztrációt követően bárki vállalhat kisebb-nagyobb szállítási feladatokat a maga által megszabott árakon, amelyek banki átutaláson keresztül rögtön megérkeznek, amint leszállításra kerültek a csomagok. Gyakorlatilag meg ha beleszámoljuk a kihagyásokat és a benzinköltséget is, átlagosan napi 3 ilyen fuvarból már 3-4 hónap alatt visszakereshető egy jogsi ára, tehát diákmunkát keresőknek is kiváló lehetőség lehet.

Összességében tehát elmondható, hogy egy jogosítvány igen is nagy értéknek számít egyre gyorsuló világunkban. Egy fiatalnak érdemes minél előbb belevágnia, hogy szélesítse a lehetőségeinek skáláját. Gyakorlati szempontból hasznos lehet ideje korán elsajátítani a vezetési rutint is, a munkaügyek mellett pedig a család számára is közhasznú lehet még egy jogsis.

Közel 150 éve már, hogy október 9-e a posta világnapjává vált. A postai szolgáltatások nagy utat jártak be mind technológiában, mind pedig logisztikában a kezdetektől napjainkig. Az idő múlásával egyre nagyobb teret kaptak a független csomagküldő cégek, a közösségi tér berobbanásával pedig csak még újabb távlatok nyíltak meg előttünk.

Forrás: https://www.askideas.com/media/61/World-Post-Day-9-October-2016.jpg

Az Általános Postai Egyesület 1847. október 4-én alapult meg Bernben azzal a céllal, hogy összehangolja a különböző postaszolgálatokat szerte a nagyvilágban. Ennek apropóján tartjuk meg minden év október 9-én a Posta világnapot. Egy az egész világot átszövő rendszer nem engedheti meg magának, hogy a leragadjon a hagyományos módszereknél, alkalmazkodnia kell a modern technológiákhoz. Na de térjünk most egy kicsit vissza a kezdetekhez…

Ön tudta például, hogy a posta szó latin származású? Eredeti jelentése állomáshely volt, ahonnan az ókorban és a középkorban elindultak a hírvivő futárok kezdetben lóháton, később pedig kocsikon. Különböző történelmi adatok bizonyítják, hogy már az ókori Egyiptomban, Indiában, Kínában, illetve a perzsa és a római birodalmakban is futárokat alkalmaztak az uralkodótól származó hírek kiközvetítésére. A ma is létező legkorábbi postai csomag is az ókori Egyiptomból származik, egészen pontosan i.e. 255-ből.

A legrégebbi ma is létező bizonyíték arra, hogy az ókori Egyiptomban futárokat alkalmaztak a fáraók.

Forrás: https://1.bp.blogspot.com/-q0MXrPd11gM/WbM3VJBuZuI/AAAAAAAAklg/jyWWivPhPkcoQ6wfy8j3_-E8ZDmCd3zUQCLcBGAs/s1600/Egypt%2Bletter.jpg

A korai borítékok pedig különféle szövetekből és állatbőrökből készültek. A babilóniaiak később vékony agyagréteggel vonták be a csomagjaikat, amelyeket aztán sütéssel megkeményítettek a biztos védelem érdekében. Ez a megoldás i.e. 3200-ra nyúlik vissza, és itt már nem csak állami jellegű, hanem magánküldeményekről is szó volt. A papíralapú borítékokat Kínában találták fel i.e. 200 környékén. Ezekbe már olyasfajta küldeményeket is csomagoltak, mint például papírpénz vagy apróbb ajándékok.

A kezdetek idején Ausztráliában például tevéket is alkalmaztak a hosszútávú szállításokhoz, de még bevettebb szokás volt a kutyák, illetve lovak használata. A 19. században pedig a vasúthálózatok kiépülésével még egyszerűbbé vált a csomagszállítások véghezvitele. Tovább könnyítette a dolgokat a hajózás, valamint a repülés is. Korunk számítógépes technikái pedig tovább bővítik a lehetőség tárházát és a kényelemfaktort, ugyanis a küldemények ma már egyenesen házhoz jönnek, illetve a GPS alapú csomagkövetés opciója is jelen van az életünkben.

Csomagszállító tevekaraván Ausztráliában.

Forrás: http://vrroom.naa.gov.au/Images/Last%20camel%20train%20used%20in%20central%20Australia%20to%20deliver%20mail1_11402096_tcm11-18007.jpg

A középkorban Nagy Károly frank császár kísérletet tett rá, hogy egy postaszervezettel összeköttetést teremtsen birodalmának egyes részei között, azonban a verduni szerződés során létrejött új államalakulatok hatására füstbe ment a dolog. Ebben az időszakban mindössze a khalifa-birodalomban működött komolynak mondható postaszervezet. Mivel Európa területén ekkortájt nem volt működőképes állami posta, elkezdtek létrejönni a magánposták, amelyek gazdái megpróbálták kitölteni az akkor tátongó piaci rést. Az akkor alakuló magánposták közül a párizsi egyetem postája vált a legnépszerűbbé. Eleinte csak a tanulók számára tartott összeköttetést Párizs és a vidéki régiók között, azonban egyre növekvő felkapottsága miatt nagyon hamar közhasznúvá vált.

Magyarországon a honfoglalás és a 16. század között az üzeneteket futókövetek szállították, azonban gyakori volt a lármafa és a jelzőtűz használata is, mint hírtovábbító eszközök. Mátyás király uralkodása idején kocsiposta-hálózat is létesült, amely a levél- és csomagtovábbítás mellett az utasszállításra is alkalmas volt. A 18. században kihelyezték a postákon az első levélszekrényeket, valamint egyre elterjedtebbé vált a Morse alapokon működő távírás is mint az üzenetközvetítés új módja. 1951-től a hírlapterjesztés is a posta kizárólagos privilégiuma volt, valamint az eszköztechnikai és logisztikai rendszerek fejlődése miatt a levél- és csomagküldések átfutási ideje is lerövidült. A rendszerváltás idején a posta három szolgáltatási ága különvált, majd önálló vállalatokká alakultak át. Így jött létre a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró vállalat. Az önálló magyar postaigazgatás 2017-ben ünnepelte meg fennállásának 150. évfrodulóját.

Az újkorban reneszánszukat élték az állami posták, amelyek Amerika felfedezésének és Afrika körülhajózásának hatására elkezdtek igen nagy intenzitással aktivizálódni. A 16. században az akkori politikai helyzet és eszmerendszer miatt a Habsburg-ház is szükségét érezte egy fejlett postahálózatnak, ugyanis akkori területe magába foglalta Magyarország, Ausztria, a Németalföld, Spanyolország és Felső-Olaszország részeit is. III. Frigyes uralkodása alatt Tassis (Taxis) Roger létrehozott egy futárintézményt, amely áthaladt Tirolon és Stájerországon, később pedig Brüsszel, Milánó, Mantova, Velence, illetve Róma is az útvonalak részeivé váltak.

1653-ban egy De Valayer nevű francia férfi újfent forradalmasította a küldeményszállítást, amikor is létrehozott egy a maihoz már viszonylag hasonló elven működő postahálózatot. Párizs különböző pontjain postafiókokat állított fel, majd vállalta a bennük elhelyezett küldemények kiszállíttatását, amennyiben azok a szintén általa értékesített és előrefizetett borítékokba voltak csomagolva. Az ötlet akkoriban igen nagy újításnak számított, azonban De Valayer pechjére nem volt túl hosszúéletű. Vállalkozását nem mindenki nézte jó szemmel, így haragosai elkezdtek élő egereket rejteni a postafiókokba, ezzel pedig sikerült elijeszteni a csomagot feladni kívánó ügyfeleket.

A postai bélyegek bevezetése szintén nagy újításnak számított. Egy angliai iskolaigazgató, Sir Rowland Hill 1873-ban feltalálta a ragasztható bélyeget, amelynek elismeréseként lovaggá is ütötték. A bélyeg feltalálása mellett kidolgozott egy olyan költséghatékony postai modellt is, amely még napjainkban is érvényben van. Rowland célja az volt, hogy a postaszolgálat egyaránt legyen képes kiszolgálni az üzleti világot és a publikumot. Bevezetett egy az addiginál jóval alacsonyabb árfekvésű, egységesített postai díjszabást, amely nem csak, hogy világszerte reformálta meg a postarendszert, hanem a kereskedelemet is lényegesen hatékonyabbá, jövedelmezőbbé tette.

Sir Rowland Hill, a postai bélyeg feltalálója.

Forrás: http://www.slaniastamps-heindorffhus.com/RowlandHill-gb1995-stamp-large.jpg

Természetesen az Egyesült Államokban is nagy múltja van a csomagküldésnek. A kezdeti években az észak-amerikai telepesek is kísérleteztek postai szolgáltatásokkal. A csomagküldés eleinte csak a kisebb kolóniákon belül volt megoldott, később pedig már a nagyobb kolóniákat is összekötötte egy postai hálózat. 1775-ben létrehozták az Egyesült Államok postai szolgálatát is, amely még ma is az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányának egy független csomagkézbesítő ügynöksége. A szervezetet Benjamin Franklin alapította, akit ki is neveztek a nemzet legelső postaügyi miniszterének. Franklin elmondása szerint az ügynökség létrehozásával George Washington álmát akarta beteljesíteni, miszerint az információ postarendszereken keresztül történő szabad áramoltatása a polgárok és a kormány között a szabadság egyik alapköve. Ebből adódóan az említett szervezetet még az amerikai alkotmány is szigorú keretek között védelmezi.

Ahogyan a hagyományos postai szolgáltatások folyamatosan fejlődtek szerte a világban, úgy nyertek egyre nagyon teret a csomagküldő szolgáltatások is. 1919-ben piacra lépett a(z) UPS, amely elsőként alkalmazta a futószalagokat a csomagok szortírozásánál. 1930-ra a(z) UPS már az USA egész Keleti-partját lefedte, ’53-ra pedig légipostán keresztül kézbesítettek csomagokat az Egyesült Államok Keleti és Nyugati-partjai között. Ausztráliában 1946-ban megjelent a K.W Transport is, ami 12 évvel később a mai is ismert TNT-re változtatta a nevét. 1969-ben a DHL is betört a csomagküldő cégek piacára, és elsőként szállított küldeményeket nemzetközi szinten.

Forrás: https://www.ups.com/assets/resources/images/mig/m44-common-carrier-conveyor-blackandwhite.jpg

1977-ben a FedEx hét darab Boeing 727-est vásárolt csomagszállítás céljából. 1980-ban a TNT úgy határozott, hogy megreformálja az ipart, és Nagy-Britannia első háztól-házig csomagkézbesítő szolgáltatásává vált. 1983-ra a DHL útvonalai már Európát is lefedték, 1988-ra pedig a(z) UPS is saját repülőgépeket állított forgalomba, majd formálta magát légitársasággá, és 1989-re már több mint 175 országba szállított. 1984-ben a FedEx úgy döntött, kihasználja a modern technológiákban rejlő lehetőségeket és elindította a világ legelső számítógépalapú automatizált szállítói rendszerét. Tovább innoválta a piacot a(z) UPS, amikor 1994-ben elindította a honlapját és 1996-ban bevezette a csomagok online nyomon követését. 2000-re a FedEx is világmárkává vált, majd 2016-ban felvásárolta a TNT-t.

Forrás: https://www.rikoooo.com/images/jdownloads/screenshots/b722_fedex6.jpg

Napjainkra a futárcégek használata már a világ egyik legtermészetesebb dolgává vált. Olcsóbbak, gyorsabbak és hatékonyabbak, mint a hagyományos postaszolgáltatások. A modern informatikai technológiákra alapozva jobban átszövik a világunkat, mint ezelőtt bármi más, fejlettségük pedig még mindig rohamos ütemekben növekszik.

A közösségi szolgáltatások térhódításával még tovább eszkalálódott a dolog. Ma már teljesen bevett szokássá vált, hogy osztozkodunk erőforrásainkon és kisegítjük egymást. Gondoljunk csak az Uber-re, amely a taxizás helyett mutatott alternatívát. Vagy ott van például az Airbnb, amely a lakásmegosztásra alapoz, így külföldi utazások során nem csak a szállodák jelentik az egyetlen lakhatási lehetőséget. A közösségen alapuló szolgáltatások világából a csomagszállítás sem maradhatott ki. Az első látványosan erre építő szolgáltatás, amelyik erre a közösségi elvre építkezett, a 2013-ban piacra lépett norvég fejlesztésű Nimber volt.

Azonban 2018-ban egy magyar fejlesztésű startup is betört a piacra Futárom.com néven. Az alapötlet hasonló a telekocsis modellekhez, viszont a személyszállítás helyett a csomagküldésé a főszerep. A koncepció lényege, hogy a webalkalmazás segítségével bárki, aki el szeretne juttatni egy csomagot egyik helyről a másikra, egyszerű módon találhat a virtuális közösségben egy olyan személyt, akinek épp útba esik az adott hely, és vállalja, hogy kézbesíti a szóban forgó küldeményt. Ahogyan a fent említett futárcégek alternatívát tudtak nyújtani a postával szemben, hasonló mértékű úttörés várható a közösségi futárhálózatoktól. A nagyobb csomagküldő szolgáltatások egyre növekvő korlátjainak és költségeinek kontextusában időszerűnek tűnik, hogy a közösségi szolgáltatások felkavarják az állóvizet. Amellett pedig segítik a fenntarthatóságot, illetve építik a közösségi létet.

Forrás: https://isorepublic.com/driving-car-night/

Összességében elmondható, hogy a postai- és csomagküldő szolgáltatások hatalmas utat jártak be a kezdetektől napjainkig. Mindig volt egy adott világpolitikai hangulat, amihez alkalmazkodniuk kellett, erősödött a piaci verseny. Rohamos ütemben újultak meg a technológiák és a szállítási eszközök is. A 21. századi informatikai robbanás csak még tovább emelte a téteket, amelyekhez muszáj volt felzárkóznia annak, aki a piacon akart maradni. Különösen sarkalatos pont ebben a kérdésben a virtuális közösségi terek létrejötte, amelyek alapjaiban definiálták át, ahogyan egy társadalom tagjai viszonyulnak mind egymáshoz, mind pedig bizonyos szolgáltatásokhoz. A hagyományos futárcégek ideje még nem fog egyhamar leáldozni, azonban muszáj szemmel tartani az olyan innovatív vállalkozásokat, mint például a magyar fejlesztésű, Futárom.com nevű közösségi futárszolgáltatás, ugyanis minden esélyük megvan rá, hogy felforgassák a csomagküldő cégek hosszú idő óta stagnáló piacát.

Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy Magyarországra valósággal berobbantak a közösségre építő autós szolgáltatások. Egyre elterjedtebb a telekocsizás, illetve a Futárom.com közösségi futárhálózat. Ezek a közösségek mind internetes alkalmazásokra épülnek és kötik össze egymással a felhasználókat. A továbbiakban arra keressük a választ, hogy a közösségen alapuló közlekedés világában hogyan is néz ki hazánkban a gépjárműhasználat, illetve annak anyagi vonzata.

Az KSH adatai szerint Magyarországon körülbelül 3,3-3,4 millió gépjármű van jelenleg forgalomban, vagy ha úgy tetszik, a hazai háztartások 44 százaléka tart otthon legalább egy autót. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Bosch kérésére elvégzett egy kutatást, amelyből kiderült, hogy Magyarországon évente átlagosan 16 ezer kilométert autózunk, ami több, mintha Budapestről elkocsikáznánk New York-ig, majd jönnénk is vissza.

Soknak hangzik, ugye? Akkor vegyük még hozzá azt is, hogy 2017-ben 3 milliárd 469 millió literre nőtt az üzemanyagfogyasztás a magyar piacon. A jelenlegi árakkal számolva az autóként átlagosan 7 literes üzemanyagfogyasztás évente 400 ezer forintnyi költséget jelent. Nem beszélve az olyan egyéb kiadásokról, mint például a kötelező felelősségbiztosítás, műszaki vizsga, autópályamatrica, teljesítményadó, és akkor még le sem mosattuk a kocsit. Ha mindezt összeszámoljuk, akkor bátran állíthatjuk, hogy egy autót fenntartani alsó hangon félmillió forintot jelent éves viszonylatban nézve.

A fenti számok kontextusában teljesen érthető, hogy az autósok miért veszik igénybe a cikk elején említett közösségi alapú szolgáltatásokat, amelyek kapcsán csökkenhetik a gépjárműtartásra vonatkozó kiadásaikat. Vegyük példának a Futárom.com-ot. A fuvart vállaló sofőr saját maga szabhatja meg a tarifáját, amiből a tranzakció során mindössze 300 forint üzemeltetési költséget von le a rendszer. Ha egy futárra vállalkozó autós egy éven keresztül csupán napi egyetlen fuvart teljesít, teszem azt fuvaronként 1300 forintos áron, akkor az már kapásból évi 365 ezer forint plusz bevétel a számára, ami azért jóval barátibbá teszi a fenti árakat.

Összességében elmondható, hogy a közösségi alapokon történő autózás, illetve futárkodás egy valós piaci igényt szolgál ki, nem véletlenül válik egyre népszerűbbé. Az egy dolog, hogy összehozza az embereket és közösséget épít, de ugyanilyen meghatározó a dolog anyagi haszonnal járó oldala is. Mint kiderült, egy gépjármű esetében nem csak a megvásárlás jelenti a fő kihívást, hanem annak fenntartása is. Csak az összehasonlítás végett: egy éves BKV-bérlet 103 ezer forintos összege jelentősen eltörpül egy autó évi minimum félmilliós költségéhez képest. Ebből adódóan a közösségi autózásban való részvétellel együtt járó kiadáscsökkentés okkal válik egyre meghatározóbb témává.

Az emberiség velejárója az örökös újítás, innováció és forradalmasítás. Mindig meg akarunk reformálni valamit. Ha hiányozna belőlünk ez a hajlam, akkor még ma is a Ford T-modell uralná az utakat és nem kísérleteznénk egyedibbnél egyedibb pickup-okkal. San Francisco-ban a postakocsikat egyre inkább felváltja a segway, az Amazon pedig jó ideje kísérletezik a drónos csomagszállítással. A fejlődés nem áll meg. Éppen ezért összegyűjtöttünk néhány jövőbemutató járművet, illetve azok koncepcióit.

Aero-X

Forrás: https://newatlas.com/aerofex-aero-x-hoverbike-2017/32120/

Az Aero-X egy kétszemélyes motorra emlékeztető jármű. Három méter magasan képes lebegni a föld felett és 20 kilométeres végsebességre képes. A kerekek helyén szénszálas anyagból készült rotorok vannak és képesek helyből a levegőbe emelni a motort, tehát nincs szükség előzetes gyorsulásra vagy kifutópályára. Az elmondások alapján nem sokkal nehezebb az irányítása, mint egy hétköznapi motornak. A gép súlya 365 kg, a teherbírása pedig 140 kg. A futásteljesítménye körülbelül 75 perc, addigra merül ki az üzemanyagkészlet. Az Aero-X-et egy kaliforniai cég gyártja, amely 85.000 amerikai dolláros (kb. 24 millió forint) áron tervezi árusítani a motort. Akit azonban felcsigázott ez a nem éppen hétköznapi járgány, máris leteheti az 5.000 dolláros foglalót.

Solowheel

Forrás: https://www.smartwheel.ca/Solowheel-Glide-2-Lite-Inmotion-V5-Electric-Unicycle-Canada_p_239.html

Aki gyakran jár Budapest belvárosában, annak talán feltűnt már, hogy a segway-ek sokaságában időnként felbukkan egy-egy Solowheel is. A Solowheel nem más, mint egy gyro-stabilizált, elektromos hajtású egykerekű kerékpár. Végsebessége 16 kilométer körül jár, a súlya pedig körülbelül 10 kg. A teherbírása nagyjából száz kiló, az 1500 wattos motor hatótávolsága pedig ugyancsak 16 kilométert ígér egyetlen feltöltéssel. A gumi mérete 40x31 cm. Az alapára 1495 amerikai dollár, ami hozzávetőlegesen 420 000 forintot jelent mai árfolyamon számolva. Akinek a sima Solowheel nem volna elég, az se csüggedjen. Azok számára készült a Xtreme kiadás, amely több, mint 2000 wattos motort kapott.

Orbitwheels

Forrás: https://hoverboarderhq.com/product/inventist-orbitwheel-skates/

Az Orbitwheels-t ugyanaz a cég gyártja, aki a Solowheel-t is. A koncepció nagyon egyszerű: két láb és két kerék. Az elmondások alapján az Orbitwheel egy gördeszka és egy görkorcsolya szerelemgyermeke. Aki sokallja a Solowheel 420 000 forintos árát, amelyért egyébként már egy működőképes autót is kaphatna, annak optimális választás lehet az Orbitwheel, amely páronként 30 000 forint körül mozog.

Outrider USA

Forrás: https://mobilerving.com/the-buzz-articles/tech-trends/touring-the-city-outrider-usa

Biciklivel munkába járni igen környezettudatos dolog. Azonban nagyon izzasztó is lehet időnként. A piacon jelen vannak már az elektromos bringák, azonban hány olyan van közöttük, amelyek gyorsabbak egy autónál? Egyről biztosan tudunk. Az Outrider USA 422 Alpha mindössze 45 kg-t nyom és majdnem 140 kilométeres végsebességre is képes. A pedálozással rásegíthetünk az elektromos hajtásra, azonban amint nagyobb sebességet érünk el, átveszi az irányítást az akkumulátor.

Jyrobike

Forrás: https://www.kickstarter.com/projects/529668138/jyrobike-auto-balance-bicycle

A Jyrobike egy kimondottan gyerekeknek készült bicikli. Legnagyobb érdekessége, hogy az újonnan biciklizni tanuló gyerekek elfelejthetik a pótkereket, ugyanis a bringa első kerekében egy intelligens giroszkópot helyeztek el a mérnökök. Ennek hatására a biciklizni tanuló gyerkőcök könnyebben tanulhatnak megy egyensúlyozni és sokkal kisebb az esélye, hogy elesnének vele. A bringát egy szabványos micro USB csatlakozóval dughatjuk a töltőre. Mindössze kétórás töltés után akár három órán keresztül is hajthatjuk a kicsikét, ami egy teljesen reális időtartam lehet egy kisgyerek esetében.

EN-V

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/General_Motors_EN-V

Pár éve már, hogy a General Motors elkezdett dolgozni egy egyszemélyes, elektromos járművön. Az EN-V egyelőre csak prototípus formájában létezik, de teljesen működőképes. A koncepció szerint a gépet kinetikus töltőállomásokon kell majd tölteni, amelyek parkolókban lennének kihelyezve. A gép önvezető és rendelkezik még intelligens ütközésmegelőző érzékelőkkel is, tehát idővel hanyagolhatóvá válhat a kormánykerék szükségessége. Emellett még ha elsőre nagyon elrugaszkodottnak is hangzik, tervben voltak olyan funkciók is, mint az utazás közbeni videokonferenciák és közösségi médiahasználat lehetőségei is.

Toyota i-Road

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=bBkPXQv3-qI

A Toyota i-Road koncepcióját 2013-ban mutatták be Genfben. Az i-Road-ot egy 5 lóerős motor és akkumulátorok garmadája hajtja, amelynek hatótávolsága akár majdnem 50 kilométer is lehet. A kis Toyota legnagyobb erénye, hogy be tud parkolni olyan sarkokba is, ahol egy rendes autónak már esélye sem lenne. A sofőrnek csak kormányoznia kell, a szenzorok pedig rásegítenek erre, tehát nagy valószínűséggel jó szögben fogunk tudni parkolni vele.

Hanebrink

Forrás: http://danhanebrinkbikes.com/

Kétségkívül az egyik legdekoratívabb elektromos bringát láthatjuk. A Hanebrink X3-asnak elől-hátul egy-egy 50x20 centis kereke van és remekül megy hóban és homokon is egyaránt. A motor 750 wattos és önerőből képes akár 30 kilométeres sebességre, még bőven azelőtt, hogy pedálozni kezdenénk. A motor legalul, középtájon van elhelyezve, amely sokat segít az egyensúlyon és stabilitáson. Sokat javul így a súlyelosztás is. Tekintve, hogy egyik keréken sincsen súlytöbblet, stabilabban lehet a bringával kanyarodni. A Hanebrink hajtásélményét tovább segíti még egy 14 sebességes Shimano váltó is. A tervezők gondoltak ám azokra is, szállítanánk kisebb csomagokat is, ezért hátulra tettek egy kisméretű csomagtartót is. A váz alumíniumból készült, az ülés és a fogantyúk pedig szénszálasok.

Lexus Hoverboard

Forrás: https://www.wired.com/2015/06/lexus-hoverboard-slide/

A Lexus, amely alapvetően a luxusautók piacán számít nagypályásnak, előállít egy igazi és működőképes hoverboard-dal. A projekt szerves részét képezi a Lexus kampányának, amely a márka kreatív és innovatív irányvonalait hívatott demonstrálni. A Lexus Hoverboard erős mágnesekkel képes a lebegésre, valamint nitrogénnel hűtött szupravezetők is segítenek ebben. A Hoverboard-ot több, mint másfél éve fejleszti a Lexus, és olyan helyekre delegált kis fejlesztői gárdákat, mint London, Németország és Barcelona. Jelenlegi állapotában 2,5 cm-es magasságon képes a lebegésre.

Összességében nézve észbontó, hogy milyen ütemben fejlődik a technológia. Ami néhány éve csak a fantáziánkban és a sci-fi filmekben létezett, az ma már valóság. A felsorolt járművek alapvetően eléggé különböznek egymástól, azonban egy közös metszetük mégis van: környezetbarátak. Korunkban sarkalatos témák az olyan kérdések, mint a környezetvédelem és a fenntarthatóság. Az új technológiákra alapuló járművek nem véletlenül szivárognak át egyre jobban a hétköznapokba. Ki tudja, talán néhány éven belül a fenti eszközök valamelyikével hozza majd házhoz egy közösségi futár a csomagunkat.

Forrás: https://www.pocket-lint.com/cars/news/134676-19-weird-and-whacky-personal-transportation-vehicles-that-you-d-love-to-ride

Október 1-jén lesz 110 éve, hogy 1908-ban a Ford Motor Company piacra dobta a méltán híres Ford T-modellt. Az autó teljesen új fejezetet nyitott a gépjárművek világában, ennek jártunk most utána.

Forrás: https://classicsworld.co.uk/opinion/the-universal-car-fords-model-t/

Az autót 1908 és 1927 között gyártották Detroit-ban és 15 millió példány gördült le a gyártósorról. A Volkswagen Bogárig ez volt a leghosszabb ideig fogalmazott gépjármű. Külön érdekesség, hogy a T-modell gyártása során közreműködött még a makói születésű Galamb József is, aki a Ford detroiti gyárának igazgatója is lett.

Forrás: http://www.autoszektor.hu/hu/content/magyarok-vilag-jarmugyartasaban-galamb-jozsef

A T-modell megjelenéséig csak az igazán tehetősek körében volt elterjedt az autózás, tehát nem volt különösebben sok jármű az utakon. A Ford elképzelése az volt, hogy piacra kell dobni egy viszonylag alacsony gyártásköltségű és kedvező árú népautót. Az első példány 1908. augusztusában készült el, majd ugyanazon év október 1-jén megindult a szériaforgalmazás is. Az újonnan piacra került járgányt akkoriban 825 dollárért adták, amely mai árfolyamon számolva 18 000 amerikai dollárnak felel meg, amely egy középkategóriás autó árával egyenértékű. A költségcsökkentés egyik legismertebb módja az volt a T-modell esetében, hogy kezdetben csupán fekete színben gyártották, innen ered Henry Ford híres mondata is, miszerint: „A vevő bármilyen színben választhat autót. Feltéve, ha az a szín fekete.”

Forrás: http://www.american-historama.org/1881-1913-maturation-era/henry-ford-model-t.htm

A motor mai szemmel nézve megmosolyogtató. A T-modellt egy 22 lóerős négyhengeres motor hajtotta, a váltó pedig kétsebességes volt, amely egy mechanikus kuplunggal volt összekapcsolva, tehát az autó képes akár 60 kilométeres végsebességet is tudott produkálni.

Forrás: http://www.saturdayeveningpost.com/2011/10/01/archives/advertisements-archives/ad-announced-revolution.html

Ahogy teletek az évek, a T-modell is átesett pár ráncfelvarráson. Idő közben fém karosszériát és szélvédőt is kapott, haladva az akkori trendekkel. Galamb József érdeme pedig a világ első gyártósora, amelyről több ezer Ford gördült le heti rendszerességgel, míg a michigani gyárban napi 10 000 motor készült el. A T-modell nagyon népszerű lett. A nagy kereslet miatt az USA-n kívül olyan helyeken is gyártani kezdték, mint például Németország, Argentína és Brazília. Az első világháború után a T-modell uralta az utakat, olyan elképesztő mennyiségű példány kelt el belőle. Mivel elérhető árú volt, nagyon sok példány állt szállítói szolgálatba is, amely sokat könnyített az ezzel foglalkozók dolgán.

Forrás: http://myautoworld.com/ford/history/ford-t/ford-t-5/ford-t-6/ford-t-6.html

Pár évvel később azonban a gyártásköltség csökkentés égisze alatt születű minimalista elvrendszer a visszájára kezdett fordulni. A vevői oldalról megjelentek különféle luxusigények is, amely indokolta a színválaszték bővülését is. De ez továbbra sem volt elég a publikumnak. Egyre többen vágytak új formatervre és nagyobb végsebességre is, a T-modell pedig nem volt képes ezen igényeket kielégíteni.

Forrás: http://www.mtfca.com/discus/messages/179374/203135.html?1302204870

A ’20-as évek második felére a T-modell piaca egyre szűkült, amellyel együtt a gyárból kiguruló darabok száma is csökkenésnek indult. 1927-ben az utolsó példány is legördült a gyártósorról, amelyet követően mindenki jobbnak látta, ha az egykor egyeduralkodó T-modell visszavonul és az autótörténelem része lesz.

Forrás: https://www.uniqueautobody.com/2015/05/the-last-model-t-was-produced/

Forrás: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1908_oktober_1_a_ford_t_modell_a_piacra_kerul/